Kutatóknak

Kutatószolgálati hírek
2020. november 11.

A Kormány 2020. november 10-én hozott kormányrendelete alapján Budapest Főváros Levéltárának kutató- és ügyfélszolgálata továbbra is nyitva áll az ügyfelek és kutatók előtt. Változás a kutatóterem keddi és csütörtöki ügyeleti nyitva tartást érinti: a kijárási tilalom bevezetése miatt kutatótermünk egy órával korábban, 18.00 órakor bezár. 

A kutatóterem nyitva tartása a korlátozó intézkedések alatt:

Hétfő: 09.00 – 16.00
Kedd: 10.00 – 18.00
Szerda 09.00 – 16.00
Csütörtök: 10.00 – 18.00
Péntek: ZÁRVA

 

 

2020. június 22.

Budapest Főváros Levéltára kutatóterme a megszokott nyitvatartásban, előzetes bejelentkezés alapján indította szolgáltatásait 2020. június 29-én. A kutatótermi bejelentkezéshez szükséges online hely-és időpontfoglaló rendszerünk itt érhető el: Időpontfoglalási tájékoztató Kutató
Felhívjuk Kutatóink figyelmét arra, hogy a hatályban lévő egészségügyi óvintézkedések miatt a kutatóteremben és az ügyfélszolgálaton, valamint a pénztárban és a liftben, illetve az I. emeleti kiállító teremben a maszk használata kötelező, kesztyű használata ajánlatos!
A veszélyhelyzet feloldása után is több egészségügyi óvintézkedés hatályban maradt, látogatóinktól tisztelettel kérjük ezek betartását.

 

 

Hívd a levéltárost!
2020. május 25.

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy 2020. május 25-től a kutatás megkönnyítésére új szolgáltatást indítunk.
A szolgáltatás - „Hívd a levéltárost!” - telefonos segítségnyújtás a levéltár interneten elérhető anyagaiban és adatbázisaiban történő kutatáshoz.

A részletekért kattintson erre a linkre.

 

 

Kutatószolgálati hírek
2019. december 19.

Tájékoztatjuk tisztelt kutatóinkat, hogy a megújult Elektronikus Levéltári Portál (ELP) már elérhető. A belépéshez továbbra is használhatók a régi regisztrációk. 

[https://www.eleveltar.hu]

További információ:

http://bparchiv.hu/hirek/elerheto-megujult-elektronikus-leveltari-portal

 

 

A kutatószolgálatról általában

Levéltárunkban kutatásra jogosult minden természetes személy, aki kötelezi magát az érvényes kutatási szabályzat betartására.

A kutatóteremben kutatható a levéltár összes irategyüttese, mikrofilmek, digitális állományok, valamint a tervtári dokumentumok (az 1873-as városegyesítéstől a 2006. évig engedélyezett, az 1950 előtti Budapest területén folyt építkezésekre vonatkozó tervek és iratok).

E-mail írásához kattintson ide

 

Gyakran ismételt kérdések

Hogyan tudom használni a jobb oldali panelen található budapesti tervtári helyrajzi szám alapú keresőt?

A budapesti tervtári helyrajzi szám alapú kereső csak a Fővárosi Önkormányzat Magasépítési Tervtárának iratanyagában keres, más nyilvántartásokban nem.

A Tervtár állománya a fővárosban az 1873-as városegyesítéstől a 2006. évig engedélyezett építkezésekre vonatkozó tervek és iratokból áll. Az állomány nem hiánytalan, teljes mértékben hiányoznak a külső kerületek (XV-XXIII) 1950 előtti tervei.

Egy teljes tervtári dokumentáció tartalma: az adott épület eredeti építési tervei (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok); a különböző átalakítások, bővítések, felújítások, lakásleválasztások építészeti tervei; statikai tervek és számítások; az 1930-as évektől egyes házak központi fűtés tervei; bontási- és felvonótervek; üzletportálok, fényreklámok, boltfeliratok tervei; építési és használatbavételi engedélyek. Az 1950 utáni épületeknél műleírások is. A tervtár állományában gépészeti tervek csak elvétve fordulnak elő.

A könnyebb kutathatóság kedvéért Levéltárunk munkatársai készítettek egy helyrajzi szám alapú adatbázist, amelyet a helyrajzi szám kereső segítségével lehet igénybe venni.

Ha egy helyrajzi szám szerepel a jegyzéken, az csak azt mutatja, hogy az irategyüttes tartalmaz arra vonatkozó anyagot, de nem jelent garanciát arra, hogy ezen belül az Ön által keresett tervfajta vagy építési periódus megtalálható. Erről az anyagba történő betekintéssel győződhet meg.

Az adatbázis legfrissebb, több adatot tartalmazó változata az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül érhető el: a részletes keresésben a "Mai helyrajzi szám (BFL)" mezőt kell kiválasztani.

 A helyrajzi számra keresve a következő találatok fordulhatnak elő:
- Nincs találat - A Tervtárban sajnos nem található anyag a keresett helyrajzi számon található épület(ek)ről

- Van iratanyag - A Tervtárban található iratanyag a keresett helyrajzi számon található épület(ek)ről. Ez lehet több vagy kevesebb, a pontos részleteit csak betekintéssel lehet megismerni

- Van iratanyag, határozat - A Tervtárban csak a keresett helyrajzi számon található épület(ek)ről szóló építési határozat található meg (ami valószínűleg nem tartalmaz terveket)

- Van iratanyag, felújítás - A Tervtárban a keresett helyrajzi számon található épület(ek)ről teljes tervanyag nem található, csak felújítással kapcsolatos iratok

- Van iratanyag, felvonó - A Tervtárban a keresett helyrajzi számon található épület(ek)ről teljes iratanyag nem található, csak a felvonó építésével kapcsolatos tervek vannak meg

Felhívjuk kutatóink figyelmét, hogy a képernyők felbontásától függően a Helyrajzi szám kereső egyes esetekben a Gyakran Ismételt Kérdések blokk alatt található

Hogyan lehet kutatni Budapest Főváros Levéltárában?

 

A levéltári kutatás a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény értelmében állampolgári jog, amelyet minden természetes személy gyakorolhat.

A levéltári dokumentumokat csak beiratkozást követően lehet kikérni.

A beiratkozás és az iratokba történő betekintés térintésmentes. 

Fizetni a levéltár által nyújtott reprográfiai szolgáltatásokért (fénymásolás, szkennelés, fotójegy váltása stb.) kell.

 

Hogyan tudok beiratkozni?

Beiratkozni személyesen és az interneten keresztül is lehet. Interneten beiratkozni és kérést leadni az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül lehet. Ha korábban már regisztrált ezen a portálon, akkor bejelentkezés után a Kutatói adatlapok menüponton keresztül tud kutatói adatlapot kitölteni vagy megújítani. Ha korábban sosem járt az Elektronikus Levéltári Portálon, első kutatói adatlapját a regisztrációs folyamat részeként is kitöltheti, ha az első lépésben bejelöli a "Budapest Főváros Levéltára" előtti jelölőnégyzetet. A beküldött adatlap kutatószolgálati feldolgozása után a legközelebbi bejelentkezéstől kezdve az aktív kutatói státuszt a portál fejlécében zöld színű BFL ikon jelzi majd: innentől kezdve van lehetőség az online kérésleadásra.

A személyes beiratkozás során egy formanyomtatványt kell kitölteni, ezt követően rövid általános tájékoztatást kap a kutató a levéltár Kutatási Szabályzatáról. Csak ezután van lehetősége a kérései leadására.

A beiratkozáshoz szükséges egy személyazonosító okmány (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély) és a lakcímazonosító kártya. A Kutatószolgálat munkatársai ellenőrzés, egyeztetés céljából tekintik meg az iratokban szereplő adatokat.

A beiratkozás az adott tárgyévre érvényes.

Az internetes kérésleadás lépései

Online beiratkozni és kérést leadni az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül lehet. Amennyiben a tárgyévben érvényes regisztrációval rendelkezik és kutatói státusza aktív (zöld színnel jelölve), a Kutatóknak menüpont alatt kattintson a Kosár (kérésleadás) funkcióra.  Kérjük, ügyeljen arra, hogy kérését  a megfelelő levéltárba adja le.

 

Lehet-e telefonon vagy e-mailen keresztül beiratkozni, illetve kérést leadni?

Telefonon és e-mailen  sem beiratkozni, sem iratanyagra vonatkozó kérést nem lehet leadni. Minden kérést írásban kell rögzíteni és eljuttatni a Kutatószolgálathoz (online formában vagy személyesen leadni a kutatóteremben).

 

Mikor tart nyitva a kutatóterem?

A kutatóterem a következő időpontokban látogatható:
hétfő és szerda: 9.00-tól 16.00-ig,
kedd és csütörtök 10.00-től 19.00-ig

Kedden és csütörtökön 16.00 óra után a levéltár nem tudja biztosítani a referenssel való konzultációt.

 A kutatóterem meghirdetettől eltérő nyitvatartásáról honlapunkon és levéltárunkban tájékozódhat.

 

Hogyan juthatok felmenőim adataihoz?

Ha a keresett személy a mai Budapest területén élt, az alábbi irategyüttesekben való kutatást ajánljuk:

  • anyakönyvi másodpéldányok (kerületenként tagolódnak, névmutatók nincsenek) – Az állami anyakönyvek kutathatósága 2014. július 1-jével megváltozott, ezért érdemes a kutatás megkezdése előtt a kutatószolgálati munkatársakkal egyeztetni a kutatható anyakönyvi másodpéldányok köréről.
  • jogszolgáltatási iratok
  • iskolai anyakönyvek
  • ingatlan nyilvántartások, tervrajzok
  • általános közigazgatási iratok (A mai önkormányzatok elődszerveinek iratai)
  • gazdasági iratok (cégek iratai)
  • választói névjegyzékek - ha ismert kutatott személy korabeli címe, születési adathoz lehet jutni. A választói névjegyzékek az 1935–1954 közötti időszakra szolgálhatnak információval a kutatók számára.
  • iparügyi nyilvántartások (céhek, elöljárósági-, községi iparlajstromok, ipartestületek iratai)
Hol találok részletesebb információt az egyes iratanyagokról?

Legkönnyebben az eleveltar.hu keresője segítségével tájékozódhat az egyes iratanyagokról.

 

Hol találom a raktári nyilvántartásokat?

A raktári nyilvántartásokat a levéltári nyilvántartó rendszerben lehet megtalálni, a levéltári hierarchia szerinti elrendezésben.

A levéltári iratanyagok fondfőcsoportokra (római szám), azokon belül fondokra (arab szám), azokon belül pedig állagokra (latin kis betű, esetleg arab szám) vannak tagolva. Az állagokon belül még helyenként előfordulnak sorozatok is.

Csak pontos levéltári jelzettel elküldött kérést tudunk befogadni és teljesíteni (fondfőcsoport, fond, állag, sorozat, tárolási egység vagy ügyiratszám/évszám).

A leadott pontatlan kérésekért a levéltár felelősséget nem vállal, ezért érdemes leellenőrizni a kitöltött űrlapot, mielőtt az elküldésre sor kerül. Amennyiben kérése kapcsán bármilyen egyeztetés szükséges, azt a Kutatószolgálat munkatársai jelzik Önnek.

A keresett irat „miért nincs a gépben”?

Ahhoz, hogy egy irat szkennelhető legyen (restaurálás, oldalszámozás, ügyiratszintű jegyzékelés), rendkívül időigényes munkára van szükség. A szkennelés önmagában a folyamatnak csak egy lépése. A levéltár digitalizáló eszközparkja az elmúlt időszakban komoly fejlesztésen esett át, de kapacitása így is „csak” évi néhány százezer felvétel készítésére alkalmas, miközben az őrzött iratok oldalszáma százmilliós nagyságrendű. Az utómunkálatok során a fájlok pontos elnevezése és rendszerbe tagolása nagy odafigyelést igényel.

Az adatbázisok készítése szintén munkaigényes, hiszen a rögzítendő adatok túlnyomó többsége kézzel, „régies” írásmóddal írt, helyenként igen nehezen olvasható szöveg.

A digitalizálás és az adatbázis-építés folyamatosan zajlik levéltárunkban.

Milyen terjedelmű iratanyagot őriz a BFL?

Ha az iratokat élére állítva  egymás mellé helyeznénk, akkor az több mint 35 km lenne!

Levéltárunkról és a levéltári munkáról készült kisfilmet itt tekinthetik meg.

 

Milyen anyakönyvek vannak a BFL-ben?
  • 1895. szeptember 30-ig csak egyházi anyakönyvezés volt (keresztelési, esketési, halotti). Ezek közül csak az 1950 előtt Budapesthez tartozó városrészek adatai érhetőek el városrészenként és felekezetenként változó mennyiségű mikrofilmen és digitalizálva a kutatóteremben elhelyezett számítógépeken.
  • Ugyanezen mikrofilmek és az 1950-ben Budapesthez csatolt települések egyházi anyakönyveinek mikrofilmjei is megtalálhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Lángliliom utcai részlegében.
  • Érdemes megemlíteni, hogy az 1950 előtt még nem Budapesthez tartozó települések (például: Rákoscsaba, Kispest, Újpest) egyházi anyakönyveinek töredékei is megtalálhatóak levéltárunkban a XXXIII.5 jelzet alatt.
  • 1895. október 1. és 1980. december 31. közt a teljes mai városterület állami anyakönyvi másodpéldányai (születési, házassági, halotti). Levéltári jelzetük: XXXIII.1.a (kötet). Az anyakönyvek szinte teljes egészében mikrofilmen és digitalizálva kutathatók. Az ún. Anyakönyvi törvény 2014. július 1-jével módosult, amely jelentősen átszabta a kutatás kereteit. A törvénymódosítás következtében levéltárunk is újraszabályozta az állami anyakönyvi másodpéldányok kutatásának lehetőségeit. Az erről szóló főigazgatói utasítást itt olvashatják.

 

Figyelem: az anyakönyvi és a közigazgatási kerületek gyakran nem fedték egymást!

Hogyan lehet a fővárosi anyakönyvekben kutatni?

Az egyházi anyakönyvek esetében, esetlegesen ugyan, de vannak indexek, névmutatók.

Figyelem: a mutatóknál, a nevek mellett feltüntetett szám nem a bejegyzés sorszámát, hanem a kötet oldalszámát jelenti!

Az egyházi anyakönyvekben történő eredményes kutatáshoz szükséges tudni, hogy a keresett személy:

  • melyik felekezethez tartozott,
  • mely városban élt? (1873 előtt Pest, Buda, Óbuda),
  • a városokon belül mely városrészben élt? (1873 előtt még nem voltak kerületek!),
  • melyik egyházközséghez tartozott.

Az állami anyakönyvek másodpéldányai nincsenek mutatózva! Kutatásuk csakis fizikai vagy virtuális átlapozással lehetséges!

 

Milyen években lehet az anyakönyvi másodpéldányokban kutatni?

Az egyházi anyakönyvek korlátozás nélkül kutathatók.

Az állami anyakönyvek a hatályos jogszabályok értelmében szabadon kutathatók:

  • születési anyakönyvekben 130 év eltelte után
  • házassági anyakönyvekben 86 év eltelte után
  • a halotti anyakönyvekben 30 év eltelte után.
Meddig vezették be az állami anyakönyvekbe a felekezeti hovatartozást?

1949. december 31-ig

Miért csak 1980. december 31-ig lehet az állami anyakönyvek másodpéldányait kutatni?

Az állami anyakönyvek másodpéldányainak vezetése 1981. január 1-jétől megszűnt.

Hogyan lehet kutatni az 1980 utáni anyakönyveket?

Az 1980 utáni anyakönyvekben a kutatás nem lehetséges. Anyakönyvi kivonat kiadásáért az illetékes anyakönyvi hivatalhoz lehet fordulni.

Kaphatok-e hiteles másolatot (anyakönyvi kivonatot) a megtalált anyakönyvi adatról?

A levéltár az anyakönyvi adatokról nem készíthet másolatot. Az anyakönyvi adatokról bármiféle közhiteles igazolás kiadására csak az anyakönyvi hivatalok jogosultak.

Milyen bíróságok iratanyagai kutathatók a BFL-ben?

Budapest – illetve a városegyesítést megelőzően Buda, Pest és Óbuda – területén működött törvényszékek, bíróságok, ügyészségek, büntető- és javítóintézetek, közjegyzők iratait.

Ezen iratsorozatok különböző időszakokban keletkeztek, jelenleg az 1680-as évektől 1987-ig kutathatók az iratok.

Hol található további információ a jogszolgáltatási iratokról?

A bíróságok, közjegyzők anyagait illetően honlapunkon található A Levéltári Nyilvántartó Rendszeren keresztül történő lekérdezéssel erre a linkre kattintva, vagy a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon kipublikált adatbázisainkban való kereséssel. Sikertelen keresés esetén kérjük, hogy forduljon a Kutatószolgálat munkatársaihoz.

A feldolgozás még nem teljes, ezért az adatbázisokban nem szereplő jogszolgáltatási iratokról a IV., V., VII. és XXV. fondfőcsoportok raktári jegyzékeiből tudhatjuk meg azt, hogy a kutatás milyen irányba mehet tovább.

A közel 300 évet (!) felölelő iratsorozatokról az adott szakreferens tud bővebb felvilágosítást adni.

Hogyan lehet a jogszolgáltatási iratokat kutatni?

A 20. században keletkezett iratok többsége csak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok figyelembevételével adható ki.

Milyen iskolai nyilvántartások vannak a BFL-ben?

A Budapest területén működött, működő (fő)városi fenntartású intézményektől átvett:

  • általános ügyviteli iratok
  • anyakönyvek
  • ritkán osztálynaplók
Lehetséges-e a BFL-ben adatgyűjtés osztálytalálkozóhoz?

Igen. Amennyiben az adott iskola anyakönyvei levéltárunk őrizetében vannak, kérjük, fáradjon be a BFL Ügyfélszolgálatához. Miután a kérés benyújtója az eljárási illetéket pénztárunkban befizette, ügyfélszolgálatunk továbbítja a megadott neveket és adatokat a lakcím szerint illetékes kormányablak részére. Az ügyben ezt követően a hivatal jár el.

Milyen ingatlanokkal kapcsolatos dokumentumok vannak a BFL-ben?

Különböző építészeti tervek, építés-engedélyezési iratok és az illetékes földhivataltól átvett ingatlan-nyilvántartások, valamint az egykori kerületi tanácsok, illetve önkormányzatok műszaki, építési osztályainak iratanyagai.

Hogyan lehet a tervekre kutatni?

Egyik legkutatottabb anyagunk, a XV.17.d.329 Építési Ügyosztályok Tervtára.

  • Az 1873 előtt keletkezett tervrajzok és Ybl Miklós tervei digitalizálva kutathatók, részben online, részben a BFL kutatótermi számítógépein.
  • Az 1873 után keletkezett építési engedélyezési tervek és iratok a jelenlegi helyrajzi szám alapján kutathatók. A honlapunkon található keresőben (amelyet itt, a kérdések mellett is megtalál) azt tudhatja meg, hogy az adott helyrajzi számon álló (vagy egykor ott állt) épületre van-e bármilyen terv vagy irat a levéltárban. Ha igen, a beiratkozást követően kikért terveket a kutatóteremben tudja megtekinteni.
  • Utcanév és házszám, vagy középület esetében az intézménynév ismeretében tud keresni épületek terveire a Levéltári Nyilvántartó Rendszerben.  Városi középületek (általános iskolák, vásárcsarnokok stb.) terveit itt érdemes keresni. A találatok közül az Önt érdeklő terveket a megfelelő jelzet alapján a beiratkozást és kikérést követően a kutatótermünkben tudja megtekinteni.

A kerületi önkormányzatok – korábban Tanácsok – Műszaki vagy Építési Osztályainak irataiban (1950–1990) is lehetséges a kutatás. Az iratok egy részéhez darabszintű jegyzékekkel rendelkezünk, a többit, az engedélyezés hozzávetőleges dátumának ismeretében, az eredeti mutatókönyvek segítségével lehet kutatni. A műszaki iratokat a BFL kerületenként eltérő időszakokra terjedően vette át. Arról, hogy az adott kerület mely évekből adott át építésügyi iratokat levéltárunknak a Kutatószolgálat tud felvilágosítást adni. Az átadott iratok köre folyamatosan bővül.

Milyen, a tulajdonviszonyokra vonatkozó ingatlan nyilvántartások vannak a BFL-ben?

Telekkönyvi iratgyűjtemények

 

Fizikai jelzet

Mikrofilmes jelzet*

Megnevezés

Évkör

XV.37.a

XV.20.52

Budai telekkönyvi betétek

1854-1921

XV.37.d

 

(Budai telekkönyvi betétek (DJP sorozat))

1921-1949

XV.37.b

XV.20.53

Óbudai telekkönyvi betétek

1854-1921

XV.37.c

 

Pesti telekkönyvi betétek

1878-1926

XV.37.d

 

(Rákospalotai telekkönyvi iratok )

1885-1934

XV.37.d

 

(Újpesti telekkönyvi iratok)

1883-1950

XV.37.d

 

Budapesti telekkönyvi betétek

(1883)1921-1972

XV.37.e

 

Budapesti ingatlanok tulajdoni lapjai

1971-

XV.37.f

 

Budapesti telekkönyvi alapiratok**

1961-1972

*Csak mikrofilmen kutatható!

** Az iratok –a bennük található személyes adatok miatt- csak igazolt betekintési jogosultság esetén adhatók ki. Az 1961 előtti budapesti alapiratok sem a levéltárban, sem az illetékes földhivataloknál nem lelhetők fel. Az 1972 utáni alapiratokat a földhivatalok őrzik.

A levéltárban őrzött tulajdoni lapok lezártak, vezetésük megszűnt. Az érvényes telekkönyvi állapotot igazoló tulajdoni lap másolatért továbbra is az illetékes földhivatalhoz kell fordulni.

Az lezárt és a levéltárnak átadott papíralapú tulajdoni lapok digitális másolata - az V. és a XIV. kerület kivételével - rendelkezésre áll a Földhivatalnál, így az 1973 utáni telekkönyvi állapot igazolása ügyében – az említett két kerület kivételével – továbbra is az illetékes földhivatalokhoz kell fordulni. A társasházi alapító okiratok a földhivatalok őrizetében maradnak.

A fentiek csak a legkutatottabb telekkönyvi sorozatok. Ilyen típusú nyilvántartásaink – Pest és Buda vonatkozásában - már az 1680-as évek végétől is találhatók. Ezekről a korai sorozatokról a szakreferensek tudnak bővebb felvilágosítást adni.

Mik azok a közigazgatási iratok?

A város vezetését és igazgatását végző szervek és hivatalaik iratai. Ide tartoznak a:

  • Fővárosi Közgyűlés
  • városi tanácsok, elöljáróságok, önkormányzatok és hivatali szerveik
  • községi képviselőtestületek iratai
Hol találok további információt ezekről az iratokról?

A levéltári nyilvántartó rendszeren belül a raktári nyilvántartásokban.

Ezen iratanyagok és jegyzékeik a IV., V., XXIII. fondfőcsoportokon belül találhatók.

Tekintettel arra, hogy ezek az iratsorozatok is több mint 300 évet ölelnek fel, ezért részletes információkat, adott korszakot legjobban ismerő szakreferensektől kaphatnak.

Mik azok a céges és vállalati iratok?

A Budapest területén 1950 előtt működött gazdasági szervezetek, vállalatok, vállalkozások (pl. Bt., Kft., Rt.), valamint az 1950 után létezett állami vállalatok iratai.

 

Milyen típusú gazdasági iratok vannak a BFL-ben?
  • Cégbírósági iratok (1876-1948)
  • Vállalatok, vállalkozások iratai (1776-1999)

 Részletesebb információt ezekről az iratokról a levéltári nyilvántartó rendszer raktári nyilvántartásaiban találhat.

Ezen iratsorozatok a VII., XI. és XXIX. fondfőcsoportokon belül találhatók.

Iparügyi nyilvántartások

Az iparügyi nyilvántartások (18-19., zömmel 20. század) segítségével találhatunk meg olyan személyeket, akik lokális ipari, kereskedelmi tevékenységet végeztek. Fontos tudni, hogy az illető személy mely kerületben végezte munkáját.

 Részletesebb információt ezekről az iratokról a levéltári nyilvántartó rendszer raktári nyilvántartásaiban találhat.

Kutatóterem

(+36) 1 298-7503 / 7504 Tervanyaggal kapcsolatos kérdések: (+36) 1 298-7521 / 7514
Nyitvatartási idő a korlátozások alatt
Hétfő: 
9.00–16.00
Kedd: 
10.00–18.00*
Szerda: 
9.00–16.00
Csütörtök: 
10.00–18.00*
Péntek: 
Zárva
*Ügyelet
Kedd: 
16.00–19.00
Csütörtök: 
16.00–19.00

Budapesti tervtári helyrajzi szám alapú kereső

Dokumentumok